Átalakítom a blogot. Ha éppen kedvem szottyan, inkább a személyes dolgaim, saját kis életem fogom lepötyögni, persze ebben is rengeteg elvont trutymák van. Olyasmi lesz tán, mint egy napló. Lényege, hogy egyszer marha mókás lesz elolvasni. Bár kétségeim támadtak arra vonatkozóan, hogy bármennyire is tudnék írni. Szerintem soha, senki nem fog erre a blogra tévedni.
Már régebben is kelekótya voltam, most még inkább annak érzem magam. Szó szerint. Mintha egy zombi lennék. Néha azon gondolkozom, hogy már mostAlzheimeres vagyok . A memóriám szar. A beszédközpontom nulla. Központi idegrendszer? Lehet, hogy a sok alkohol, amit az elmúlt tíz évben tetemes mennyiségben sikerült elfogyasztani. Négykézláb, fejenállva, gipszkarton falat kifejelve, ujjat elvágva, édesapám öltönyét szétszaggatva, röhögve, sírva, kétségbeesve, euforikusan, mindenhogy.
Már régóta érett bennem a gondolat egy minőségibb élet megteremtésére. Lévén, van aki regulázzon, a bevitt alkoholmennyiségem 1 deci/napra csökkent, ami csakis bor, csakis az esti órákban. Nem dohányzom. Még mindig pattogtatom a labdát, mindig, ha időm engedi. Tegnap újra kezdtem a futást. Mostanában úgy érzem, hogy nem a ritka, de kemény testmozgás, hanem az akár a slendrián, de rendszeres fogja meghozni a kívánt eredményt. 90 kilóról kezdtem a 175 centimez. Így sem számítottam kövérnek, de 75 a cél. 82 vagyok, innen nem akar tovább menni. Tavaly nyáron voltam ennyi, szintén egy diéta és futások után.
Ebben szerintem nem az a lényeg, hogy kinézzek valahogy, sokkal inkább a mentális fejlődés. El kell érnem egy bizonyos célt, nem kis erőfeszítéssel. Körülnézek: a mai fiatalok nem tűnnek túlsúlyosnak, mégis úgy tetszik, hogy a porcsuhájuk tuningolására inkább számukra egyszerűbb, kevesebb erőfeszítést igénylő megoldásokat használnak. Pl tetoválás, pírszing, fültágító. Én megértem, hogy elő-előtör bennünk a primitív énük, és tudat alatt mindinkább a természeti népekhez akarnak hasonlítani, de nem ártana a spiritualitás vonalat is erőltetni.
Persze, nyugodtan nevezhettek New Age-esnek. Engem nem zavar.
Mindemellett keményen tanulok mérlegképesen könyvelni és angolnyelvet művelni. Persze mindezt inkább elméletben. Szar körbenézni a régi ismerősök között és látni a lemaradásom. Most a pótláson ügyködöm. Ha meglesz a zsíros állás és a Budapestre költözés, már lehet gondolkodni a pszichológia másoddiplomán.
Talán a Sárkány Éve most erőt ad a változáshoz.
Néha eszembe jut egy-egy Bill Hicks vagy Carlin snitt. Na, akkor nagyon rágyújtanék.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.